Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához

A foglalkoztató a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel járó biztosítási jogviszony megszűnésekor az OEP-B/1., illetve az új OEP-B/2. sz. a „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatványon (jövedelemigazolás) köteles igazolni a jogviszony megszűnését megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmét és azon időtartamok felsorolását, amelyre a biztosítottnak jövedelme nem volt.

Magyarázat:

• • Fizetés nélküli szabadság (jelölése: fnsz), táppénz (jelölése: tp), baleseti táppénz (jelölése: bltp), terhességi-gyermekágyi segély (jelölése: thgys), gyermekgondozási díj (jelölése: gyed), gyermekgondozási segély (jelölése: gyes), stb.

A jövedelemigazolásra, illetve a pótlapra külön fel kell vezetni a rendszeres és nem rendszeres jövedelmeket a Vhr. 37/A. § (1) bekezdésében foglaltak alapján.

A Vhr. 31. § (5) bekezdése kimondja, hogy a nem rendszeres jövedelemre való jogosultság időtartamát (vonatkozási időszak) a jogszabály rendelkezése, ennek hiányában a munkáltató nyilatkozata alapján kell megállapítani. A „régi típusú” OEP-B/1 igazolás kiadása esetében a jövedelemigazolás mellékletét képező pótlapon kell szerepeltetni a nem rendszeres jövedelem összegét, jogcímét, megjelölve a kifizetés jogosultságának időtartamát, valamint a kifizetés időpontját. A pótlapon közölt nem rendszeres jövedelmeket egy összegben kell a jövedelemigazolásra felvezetni. A pótlapot számítógépes programmal is elő lehet állítani. Ettől eltérően az „új” OEP-B/2. számú jövedelemigazolás nyomtatvány kiállítása esetében a jövedelemigazoláson, a nem rendszeres jövedelem közlésére alkalmas sorban kell szerepeltetni a nem rendszeres jövedelem összegét, jogcímét, megjelölve a jogosultság időtartamát, valamint a kifizetés időpontját. A pótlap csak akkor használható, ha a jövedelemigazoláson nem elegendő a nem rendszeres jövedelem kitöltésére alkalmas sor. A jövedelemigazolás eredeti példányát a biztosítási jogviszony megszűnésének napján kell a biztosított részére átadni vagy személyes átadás/átvétel akadálya esetében postai úton (tértivevénnyel) eljuttatni. Az újabb biztosítási jogviszony létesítését követően a jövedelemigazolást a biztosított a pénzbeli ellátások elbírálása érdekében a kifizetőhely rendelkezésére bocsátja. A kifizetőhely az ellátások elbírálását követően a biztosított által benyújtott jövedelemigazolás (pénzügyi bizonylat) eredeti példányát az iratanyagban tárolja. A pénzbeli ellátási igény elbírálásához felhasznált eredeti jövedelemigazolást, a biztosítási jogviszony megszűnésekor a biztosított kérésére akkor lehet kiadni, ha arról a kifizetőhely hiteles másolatot készít (az eredeti bizonylattal történő egyezést az ügyintéző és a felülvizsgáló aláírásával igazolja). Ha a biztosított a pénzbeli ellátás igénylésekor nem bocsátja a kifizetőhely rendelkezésére a jövedelemigazolást, a kifizetőhely a biztosítottat – 8 napos határidő megjelölésével – végzésben hiánypótlásra szólítja fel. A határidő lejártát követően a rendelkezésre álló adatok alapján kell a kérelmet elbírálni. Ebben az esetben, ha az ellátás iránti kérelmet – az igazolás hiánya miatt – a kifizetőhely teljes mértékben nem teljesíti, a kérelem elbírálását tartalmazó döntésről alakszerű határozatot kell hozni. Abban az esetben, ha a biztosított azért nem bocsátja a kifizetőhely rendelkezésére a jövedelemigazolást, mert a biztosítás kezdetét megelőzően egyéni vállalkozóként, vagy mezőgazdasági őstermelőként volt biztosított, akkor az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti kérelme benyújtásakor – havi bontásban – nyilatkozik az igény elbírálásához szükséges irányadó időszakban elért pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelméről. A nyilatkozatot a kifizetőhely öt évig köteles megőrizni.

A jövedelemigazoláson csak a ténylegesen kifizetett egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmeket lehet bejegyezni. A biztosított javára hitelezői igényként nyilvántartott egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmek esetében jelezni kell, hogy a tényleges kifizetés nem történt meg. A rontott, illetőleg a szabálytalanul kiállított jövedelemigazolás javítása, cseréje esetén – a szigorú számadású nyomtatványokra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően – új jövedelemigazolást kell kiadni, azzal, hogy az előzőleg kiadott jövedelemigazolást be kell vonni. Hasonlóan kell eljárni a jövedelem utólagos kifizetését követően a kiadott jövedelemigazolás módosítása esetében is.

Ha a biztosítottal a munkaviszonya megszűnése okán visszafizettetik az előzőleg szabadság címén kifizetett távolléti díjat (szabadság túlvét), a távollét nyilvántartásának jogcíme nem változik. Ilyen esetekben a bérszámfejtés a szabadság túlvét miatt visszafizettetett jövedelmet nem a szabadság túllépés hónapjára (napjára), hanem a levonás teljesítésekor számolja el. A jövedelemigazolás kiállításakor és a táppénz alap megállapításakor korrekciót végrehajtani nem kell. A biztosítotti bejelentésben a szabadság túlvét napjait, nem lehet utólagosan „törölni” a biztosítási időből. 2012. január 1-jétől, a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, továbbá a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén az Mt. 88. §-ának (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után a biztosított 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A jövedelemigazoláson, illetve annak pótlapján a kifizetett jubileumi jutalmat, a végkielégítést, az újrakezdési támogatást, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatást, továbbá a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén az Mt. 88. §-ának (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeget nem rendszeres jövedelemként kell közölni. A nem rendszeres jövedelem közlésénél figyelemmel kell lenni a Vhr. 31. § (5) bekezdésére, miszerint a nem rendszeres jövedelemre való jogosultság időtartamát a jogszabály rendelkezése, ennek hiányában a munkáltató nyilatkozata alapján kell megállapítani:

• • A jubileumi jutalom vonatkozási időszaka a jutalom kifizetésére való jogosultságot meghatározó jogszabályban előírt időszak,

• • a végkielégítés vonatkozási időszaka a jogosultságot meghatározó jogszabályban előírt időszak,

• • a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás vonatkozási időszaka a jogosultságot meghatározó jogszabályban előírt időszak,

• • határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Mt. 88. §-ának (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg vonatkozási időszaka a jogosultságot meghatározó jogszabályban előírt időszak és az

• • újrakezdési támogatás vonatkozási időszaka a támogatásra való jogosultság időtartama.

Munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a végkielégítés jogosultsági feltételeiről az Mt. úgy rendelkezik, hogy a munkavállalót végkielégítés akkor illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg, továbbá, hogy a munkaviszony a munkáltatónál az Mt. 95. § (4) bekezdésben meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítés tekintetében a Kollektív Szerződés alapján járó végkielégítést is figyelembe kell venni. A jövedelemigazoláson/pótlapon a végkielégítés vonatkozási időszakaként az adott munkáltatónál fennálló munkaviszony tól-ig időtartamát kell közölni.

Példa:

- A biztosított a 2008. január 1-től 2012. március 31-ig állt munkaviszonyban a munkáltatónál, akkor a részére kifizetett végkielégítés vonatkozási időszaka 2008. január 1-jétől 2012. március 31-ig terjedő időszak.

A munkaviszonyban álló biztosítottak szabadságra való jogosultságáról, a szabadság napok számáról és a szabadság kiadásának rendjéről szintén az Mt. rendelkezik. A jogszabály kimondja, hogy a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani.

Példa:

-A biztosított munkaviszonya 2012. február 29-én szűnik meg és részére a munkáltató a 2012. évre járó szabadságából fel nem használt 2 nap szabadságát szabadságmegváltás címén kifizeti, akkor a jövedelemigazoláson/pótlapon a szabadságmegváltás vonatkozási időszakaként az Mt. szerinti 2012. január 1-jétől 2012. február 29-ig terjedő időszakot kell közölni.

- A fent említett munkavállalónak a 2012. évi szabadságmegváltásán kívül a 2011. évre még járó és fel nem használt 10 nap szabadságát a foglalkoztató a munkaviszonya megszűnésekor szabadságmegváltás címén fizeti ki, akkor a 2011. évre vonatkozó 10 nap és a 2012. évi 2 nap szabadságmegváltást a jövedelemigazoláson külön-külön sorban kell  feltüntetni, és a 2011. évi szabadságmegváltás vonatkozási időszakaként 2011. január 1-jétől 2011. december 31-ig terjedő időszakot kell közölni.

A szigorú számadású jövedelemigazolás tömb használatba vételéről külön nyilvántartást kell vezetni.